Érdekes időket élünk Csepregen, ahol október 13 óta új polgármester ténykedik, Horváth Zoltán személyében. Mivel egyre több hajmeresztő történetet hallottunk a településről, úgy döntöttünk, hogy utánajárunk a feltételezéseknek és tiszta vizet öntünk a pohárba. Cikksorozatunkban szó lesz többek között az előző polgármester végkielégítéséről, a város anyagi helyzetéről, de kinyomoztuk azt is, mi történt valójában az ominózus városi busz ügyében.  

Írásunk megszületése előtt beszéltünk jogászokkal, a közigazgatásban jártas szakemberekkel, és érintettekkel is. Célunk az volt, hogy átfogó képet adjunk arról, hogy mi is történt Csepregen.

Mennyi végkielégítés jár Vlasich Krisztiánnak?

Dénes József blogjában közli, hogy Vlasich Krisztián közel 7 millió forint végkielégítést kapott. Csakhogy ez nem teljesen fedi a valóságot.  

Kezdjük azzal, hogy Vlasich Krisztián október 13-ig Csepreg polgármestere volt. Így jár neki fél havi munkabér, melyet Horváth Zoltánék hibás módon beleszámolnak a költségekbe. Ezenkívül a törvény biztosít három havi végkielégítést, ami bruttó 1,6 millió forint. Ezenkívül a képviselő testületnek van jogi lehetősége arra, hogy ezt a végkielégítést kiegészítse. (Így például a korábbi polgármester, Király Árpád 2014-ben összesen 4 havi bért kapott meg.)

Érdekesség, hogy az alakuló ülésen még Horváth Zoltán is megszavazta azon javaslatot, hogy a testület értékelje Vlasich Krisztiánnak az elmúlt öt esztendőben elvégzett munkáját. Horváth vagy figyelmetlenségből szavazott így, vagy meggondolta magát. Mindenesetre a rendkívüli testületi ülésre újra napirendre vetette ezt a témát. Teljesen érthetetlen, hogy önszántából miért változtatja meg valaki néhány nap alatt a döntését.

Mi a helyzet a szabadságmegváltással?

A másik, amit Horváth Zoltánék igyekeznek Vlasich Krisztián szemére vetni, a szabadságmegváltás kérdése. Mint kiderült, ezen történet is sokkal egyszerűbb. A polgármester minden hónapban a testületi ülésen köteles polgármesteri beszámolót tartani a két ülés között eltelt időszakról. Ezeket a jegyzőkönyveket el kell juttatni a Vas Megyei Kormányhivatalhoz és a csepreg.hu-n is látható, hogy a polgármester hol volt, kivel tárgyalt, milyen rendezvényeken vett részt. És most jön a fontos információ: a szabadságra kivett napjait is be kellett írnia a beszámolókba. Vlasich Krisztián ezt minden alkalommal meg is tette, így világosan látszik, hogy mikor volt szabadságon. Ráadásul a polgármesternek törvényi kötelessége, hogy minden évben összeállítson egy szabadságtervet, amit a testületnek el kell fogadnia. A megmaradt szabadságokat a törvény nem engedi addig kifizetni, míg valaki regnáló polgármester, hanem át kell vinnie a következő évre. Így történt, hogy Vlasich Krisztián öt év alatt 75 nap plusz szabadsággal rendelkezett. Ha véget ér a polgármester megbízatása, ezen összeget törvényi kötelessége az önkormányzatnak kifizetnie, nem választható opció.

Akkor tulajdonképpen mennyi pénzt kapott Vlasich Krisztián?

Ha egy gyors számítást végzünk, akkor kiderül, hogy a leköszönő polgármester valójában nettó 2.188.816 forint végkielégítést fog majd kapni a jogos munkabérén és a törvényben foglalt szabadságmegváltásokon túl. Ezen összeg egyébként megfelel a Csepreg méretű városok távozó polgármestereinek biztosított összegekkel, tehát ismét kijelenthetjük, hogy kriminalizálásról van szó.

A törvény egyébként törvény, még ha pont Horváth Zoltán az, akinek már az első alkalommal sikerült mulasztást elkövetnie. Mi is írtunk róla, hogy nem szüntette meg az összeférhetetlenségét egy gazdasági társaság ügyében, melyet bizalmasa és tanácsadója, Gombos Miklós a Facebookon egy kommentben  el is ismert. Igaz, gyorsan hozzátette, hogy „a Vlasich-Ágh-Gagyi vonal nem nyugszik, de teszünk róla.”   Időközben Horváth Zoltán azzal próbálta magyarázni a helyzetet, hogy ő a korábbi polgármesternek már korábban jelezte, hogy meg kíván válni az üzletrészéről. Csakhogy a polgármesternek nincs jogköre intézkedni a kérdésben, hanem a cég taggyűlésével kellett volna közölnie a szándékát. Bármikor lemondhatott volna a tulajdonjogáról, akár ingyen is. Horváth Zoltán, a békét és konszenzust ígérő képviselő ezzel párhuzamosan azt is nehezményezi, hogy blogunk írni mer ezekről az ügyletekről.

Tényleg siralmas pénzügyi helyzetben van a város?

A rövid válaszunk: egyáltalán nem, sőt… De nézzük részletesen! Horváth Zoltán amiatt panaszkodik az interneten hetek óta, hogy „siralmas pénzügyi helyzetben van a város.” Hosszasan ecseteli, hogy a város túl sokat költött saját erős beruházásokra (azaz fejlesztésekre), nincsenek tartalékok, és így nagyon nehéz idők jönnek Csepregre. A dolog azért is érdekes, mert Horváth Zoltán is képviselő volt, ráadásul tagja volt a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságnak, ahol az ezzel kapcsolatos döntések születtek. Ezzel szemben soha nem szólalt fel ezzel kapcsolatban a testületi üléseken, és információink szerint az pedig nem volt rá jellemző, hogy a bizottsági ülésekre egyáltalán bejárjon.

Mint kiderült, Csepreg az intézményhálózatához képest kevés bevételt produkál. Az intézményhálózat nagy, hiszen a település bölcsődével, óvodával, egészségházzal, művelődési házzal, stb rendelkezik. Eközben Csepregnek 100 millió forint adóbevétele van. (Itt jegyezzük meg, hogy Dénes József a választások előtt azzal kampányolt, hogy megszünteti a kommunális adót és csökkenti az iparűzési adót.) Ehhez a 100 millió forinthoz jönnek az intézményi normatív támogatások. A költségvetés megalkotásakor hosszú évek óta ( a korábbi ciklusokban is így volt) azzal szembesülnek a képviselők, hogy az intézményi kiadásokhoz képest a bevételek kb. 40 millió forinttal maradnak alul. A most leköszönő városvezetést a racionális gazdálkodás útját járta. Csökkentették az intézményi költségeket. Újrakötöttek bizonyos szerződéseket energiaszolgáltatókkal, telefontársaságokkal. A Gazdasági Bizottság is hosszasan foglalkozott azzal, hogy miként lehet faragni. Megnézték a személyi állományt, a dologi kiadást, racionalizáltak, amíg azt elviselte az intézményi működés. Nagyjából 25 millió forintig lehetett húzni.

Tényleg hiba volt fejleszteni?

A következő nehézséget az jelentette, hogy a törvény előírja, hogy 0-val kell tervezni a költségvetést, ám a fent említett okok miatt Csepreg egyből mínusz 25 millióval indult. Nem egyedi eset ez, az országban szinte minden hasonló kondíciójú önkormányzat ezen nehézségekkel küzd, ráadásul Vlasich Krisztián elődjeinél még 25 millió forintnál nagyobb forráshiányok is előfordultak. Az önkormányzat úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy ingatlaneladást terveztek be. Az ingatlaneladásra azonban végül az elmúlt években nem kellett sort keríteni, mert a jó lobbitevékenységnek köszönhetően Csepreg minden egyes évben nyert a rendkívüli településtámogatási pályázaton. Ez a pályázat most is meg lett hirdetve, most is rendelkezésre áll.  Ez a probléma minden évben elő fog jönni.  

Az sem igaz, hogy a működési forrásokat fordították fejlesztésekre, működési forrásokból ugyanis nem lehet fejleszteni. A valóság az, hogy 2014 óta tudatos spórolás indult annak érdekében, hogy legyen fejlesztési tartaléka az önkormányzatnak. Az előző városvezetés határozott elve ugyanis az volt, hogy a működésen túl fontos, hogy legyenek út és járdafelújítások, intézményi korszerűsítések és még sorolhatnánk.

 Miért támadják Vlasich Krisztiánt?

Látható tehát, hogy az előző városvezetéssel szemben megfogalmazott vádak nem igazán állnak meg.  (A következő napokban folytatjuk az elemzést, többek között a városi busz történetével) Úgy tűnik, egyelőre az a taktika, hogy Vlasich Krisztiánt megpróbálják démonizálni, minden rossz okozójaként feltüntetni. A kérdés, hogy Horváth Zoltán mikor kezd el a bűnbak keresés helyett arról beszélni, hogy mit is kíván tenni a csepregi emberekért. Az viszont tény, hogy 2014 és 2019 között több mint 2 milliárd forintnyi támogatás érkezett Csepregre. Ez a mérce, ez az új polgármester feladata és felelőssége. 1990 óta nem volt még olyan önkormányzati ciklus, amikor ennyi forrás jutott volna a városnak. A képlet egyszerű: Horváth Zoltánék  tartanak attól, hogy sikertelebbek lesznek a következő időszakban, ezért bűnbakot keresnek. Azt fogják kommunikálni, hogy azért került nehéz helyzetbe Csepreg, mert Vlasich Krisztián felelőtlenül gazdálkodott. De mint azt a fentiek is mutatják, a valóság teljesen mást mutat.