Az előző részben rámutattam Nemény azon gondolatkísérletének tarthatatlanságára, amely az Intelmekben akarta felmutatni a liberális bevándorláspolitika tökéletes előképét. Az MSZP Vas megyei elnöke azonban itt sajnos nem állt meg, hanem szükségét érezte a kereszténység szent szövegeit is gyanúba keverni.

„Nézzék meg Máté evangéliumát, hogy ő mit mond arról, hogy az idegeneket hogyan kell befogadni.”

Nem szeretném Neményt szellemi restséggel vádolni, de sajnos Máté evangéliumának felemlegetésekor újfent adós maradt azzal, hogy pontosan melyik szöveghelyre is gondolt. Mivel az Intelmek kapcsán már sikerült felvillantania, hogy tájékozottsága nagyjából az elolvasott két indexes és egy 444-es cikk mélységes szellemi kútjából merít, ezért muszáj feltételezésbe bocsátkoznom.

A migráció csúcspontján azok a ballibsik, akik a Bibliát addig legfeljebb csak ajtótámasznak használták, hirtelen felfedezték Máté evangéliumában ezt a részletet: „mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok” (Mt 25,35). Ez hát az az evangéliumi szöveghely, amelyre rátaláltak az MSZP Hívő Tagozata kifejezés hallatán is klerikális reakciót kiáltók. És elérkezettnek látták a pillanatot, hogy az addig porfogónak használt Bibliával végre lesújthassanak a vallás ópiumát fogyasztókra.

Talán újdonság lesz ez Nemény számára, de amikor az evangélium mondjuk a mustármag elvetéséről beszél, az valójában nem mezőgazdasági útmutató. Hanem példázat. Mert ezzel az ügyetlen, a legkevésbé sem tökéletes emberi beszédünkkel kell valahogy szóvá tenni az isteni igazságot.

És ahogy a mustármag sem az, ami, úgy Máté evangéliumának jövevénye is önmagán túlra mutat. Szent Ferenc, mikor azt mondja: „nincs maradandó földi otthonunk”, akkor gyakorlatilag a teljes evilági, emberi életutat azonosítja a jövevény-léttel. A Zsidókhoz írt levél pedig még ennél is határozottabban jelöli ki az értelmezési keretet, amikor a hit kiemelkedő személyiségeit nevezi olyan úton járó embereknek, akik „idegenek és jövevények e földön” (Zsid 11,13).

Azt is értem, hogy egy jó és hiteles politikustól nyilvánvalóan nem várható el annak pontos és alapos ismerete, amiről beszél. Nem kell felkészültnek lennie. És ezeknek a kritériumoknak Nemény maradéktalanul képes is megfelelni. Így az Intelmek és Máté evangéliumának felemlegetésekor a felszínességnek ugyanazt a hibáját követi el: valódi tudás hiányában egy-egy kiragadott vagy hallomásból ismert félmondatra alapozva próbálja az érvelését felépíteni. Ha nem így tenne, észrevehetné, hogy az általa hivatkozott evangéliumi rész a népek megítéléséről szól – különválasztva az „összes nemzeteket” és a „legkisebbeket”. De kiket is jelölnek ezek a fogalmak?

Az evangélium egyéb szöveghelyeire alapozva az „összes nemzetek” kitétele azokra a nem-zsidó népekre vonatkozik, amelyek a zsidókat és keresztényeket határozottan elutasítottak, a „legkisebbek” pedig a keresztény közösségek. Máté evangéliumának részlete tehát ismét nem Nemény szivárványszínű, multikulti álmáról beszél, hanem arról, hogy a nemzeteket a keresztények iránt tanúsított jócselekedeteik szerint fogják megítélni.

A kistérségi Karácsony Gergely-emlékversenyen elért harmadik helyezés büszke tulajdonosa Nemény András. Aki, ha éppen országgyűlési választást tartanak, akkor MSZP-s színekben, képviselőjelöltként azon indul. Amikor pedig a helyhatósági voksolás van soron, átmaszkírozza magát, és pártfüggetlen, civil jelöltként éppen polgármester szeretne nagyon lenni. Nemény talán jobb eredményt ér el az emlékversenyen, ha helyben már sikerült volna a tökéletesen elvtelen összefogás a Jobbikkal. Kizárólag a hatalom akarásának érdekében. A közelmúltban még hevesen cigányozó és zsidózó szélsőjobbos alakulat azonban egyelőre nemet mondott a perverz koalícióra. Javaslom Neménynek, hogy Karácsonyhoz hasonlóan ő is kezdje el ismételgetni, hogy zsidókat listázni valójában nem is nácizmus. Hátha akkor sikeresebben megy majd az egyeztetés.

Csak egyre szeretném megkérni Nemény elvtársat: a végtelenül taszító és gusztustalan politikai játszmáiba, ha lehet, ne keverje bele legközelebb a Bibliát, Szent Istvánt, de még csak Bulgakovot sem. Köszönöm.